HÍRÖS NÉPTÁNC TANODA

Közhasznú Egyesület

ALAPSZABÁLYA

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján a HÍRÖS NÉPTÁNC TANODA Közhasznú Egyesület a 2007. augusztus 23. napján
megtartott közgyűlésen az alábbi egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.
I. Az Egyesület adatai Az egyesület neve:
Az egyesület rövid elnevezése:
HÍRÖS NÉPTÁNC TANODA Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)
Hírös Néptánc Tanoda (HNT)
Az egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Mályva u. 4. Az egyesület jellege:    közhasznú, non-profit


Az egyesület működési    a Magyar Köztársaság és az Európai Unió egész területe területe:
Az egyesület önkéntes alapon szerveződő jogi, non-profit szervezet.
II. Az Egyesület célja és feladatai


1. Az egyesület céljai:


Minden lehetséges eszközzel előmozdítani a Magyar Nemzet különböző népcsoportjainak hagyományain alapuló, néptánc-, népdal-, népzenekultúrájának átörökítését az utókor nemzedékeinek számára
szerepet vállal:
A Magyar néptánc. népdal, népzene, néphagyomány tanításában, megszerettetésében, és megismertetésében,


a népi kultúrának jelentős részét képező tánc, ének, zenei hagyományok terjesztésében, népszerűsítésében minden korosztály részére,


a kommunikációs együttműködés az oktatás és képzés szakmai, illetve stratégiai területein más azonos profilú szervezetekkel.
közreműködik:

a nemzetközi és hazai Magyar népi kultúrával foglalkozó szervezetek kapcsolatainak további kiépülésében, kiteljesedésében,

hozzájárul:

oktató. tanító. szervező. terjesztő tevékenységével az egyetemes hagyományokon alapuló kultúra fennmaradásához, nemzedékeken keresztül ívelő átörökítéséhez.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi, állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, más non-profit társaságokkal és szövetségekkel. szervezetekkel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi.

A fentiekben meghatározott célokat pályázatokból, támogatásokból és a befizetett tagdíjakból kívánja elérni.

Az Egyesület közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c. pont szerint

A magyarság néphagyományai által megörökített kulturális örökség megóvása, és így fennmaradt népi kultúra, életmód, tánc, ének, zene, népi bölcsességek kutatása, tanulása, tanítása, ápolása, megőrzése, és továbbadása az utókor nemzedékei számára.

Iskoláskorú gyermekek egyesületi formában történő rendszeres, tematikus, magas színvonalon való képzése, nevelése, oktatása, képességfejlesztése, ismeretterjesztés néptánc, népzene, népdal elsajátítására.

Felnőtt néptánc, népzene, népdal csoportok létrehozása, működtetése.

Táncházak. népdal népzenei előadások szervezése, rendezése, működtetése.

Gyermek, és felnőtt szakmai táborok szervezése, továbbá azonos célokkal szakmai utazások tervezése, szervezése.

Egyéb népi hagyományok gyűjtése, terjesztése, archiválása, és kiadása, az egyetemes kultúra gazdagításának érdekében.

A magyarországi, nemzeti, és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolattartás, hagyományápolás, közös bemutató előadások, fellépések szervezése.

Oktatási szakanyagok készítése, alkalmazása, lehetőség szerinti terjesztése.
a)    i) A Magyar néphagyományok megismerésére nevelés és oktatatás, vallási, etnikai, és politikai hovatartozástól függetlenül.

Az Egyesület céljai és tevékenysége az alábbi közhasznú tevékenységeknek felelnek meg az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ - foglaltak szerint:

4/a. pont alapján: kulturális örökség megóvása (Ksz. 26.§. c/6. pont)

4/b és 4/e. pont alapján: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Ksz. 26.§. c/4. pont)

4/c, 4/d és 4/f. pont alapján: kulturális tevékenység (Ksz. 26.§. c/5. pont)

4/g. pont alapján: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (Ksz. 26. §. c/13. pont)

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet, de vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, az Egyesület céljainak megvalósításában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége dönt két tag ajánlása alapján. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az erről szóló elnökségi határozat kézhezvételét követő 8 napon belül az egyesület közgyűléséhez lehet a fellebbezést benyújtani az elutasítottnak, mely fellebbezésről a soron következő közgyűlés dönt. A fellebbezést az elnökséghez kell megküldeni, de a közgyűlésnek kell címezni.

Az Egyesület rendes tagjának jogai:

Részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában. észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,

Joga van a rendezvényeken felszólalni, előadásokat tartani, javaslatot tenni. Ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására.

Választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire.

Betekinthet az Egyesület nyilvántartásába.


A tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
Az egyesület tagja lehet más egyesületben is tag, ha az nem összeférhetetlen ennek az egyesületnek a működésével.

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését, de abban tagként nem kíván részt venni. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag tagfelvételi kérelmének elutasítása esetén az erről szóló elnökségi határozat kézhezvételét követő 8 napon belül az egyesület közgyűléséhez lehet a fellebbezést az elutasítottnak benyújtani, mely fellebbezésről a soron következő közgyűlés dönt. A fellebbezést az elnökséghez kell megküldeni, de a közgyűlésnek kell címezni.

A pártoló tag jogai:

Tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, felszólalhat, kérdéseket, észrevételeket tehet.

Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait.

Tisztségre nem választható, és nem választó, szavazati joga nincs.

Az Egyesületi tagsági jogok gyakorlása:

A természetes személyek, mint tagok, jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.

A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok jogaikat meghatalmazott képviselőik útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes és pártoló tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, a megállapított tagdíjat fizetni, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. Jogi személy tagok a kötelezettségeiket is a képviselők útján teljesítik.

Az Egyesületben a rendes és a pártoló tagok tagsági viszonya az alábbiak szerint szűnik meg:

A természetes személy tag halálával.

.Jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tag bármilyen módon jogutód nélküli megszűnésével.

Az Egyesület megszűnésével.

A tag kilépésével, amit írásban kell bejelentenie az Elnökségnek. A tagsági viszony a kilépési szándék írásban történő bejelentésének az Elnökség bármely tagja által való átvételével egyidejűleg szűnik meg.
 A tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárhatja az Egyesület tagját:

Ha a tag az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti.

Ha a tag két éven keresztül az Egyesület munkájában nem vesz részt.

e) Ha a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli, és a közügyek gyakorlásától eltiltja.
Ezekben az esetekben a tag kizárására az Egyesület legalább két rendes tagjának az írásbeli és indokolt javaslatára van szükség, amelyet az Elnökséghez kell előterjeszteni. Az Elnökség a tag kizárása tárgyában 2/3-os szavazattöbbséggel dönt.

A kizárt tag az Elnökség határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért.
d) Amennyiben a tag legalább már két éve a tagdíjat nem fizeti, úgy a tagot az Elnökség bármely tagja írásban, bizonyítható módon a tagdíjfizetésre 30 napos határidővel a mulasztásának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel hívja fel. Ha a felszólítás ellenére a tag nem fizeti meg a tagdíjat, az az Egyesületből való kizárását vonja maga után, amelyről az Elnökség dönt. Az Elnökség határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a kizárt tag az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A tag kizárása esetén biztosítani kell számára a védekezés jogát. Az érintett tagot írásban kell értesítenie az egyesület elnökének az ellene indult eljárásról, melyben fel kell hívni arra, hogy védekezését írásban, 30 napon belül az értesítés kézhezvételétől számítottan adhatja be akár személyesen, akár képviselője útján. Képviselője lehet a Ptk-ban meghatározott közeli hozzátartozó, vagy ügyvéd. Az elnökség a védekezés előterjesztésére nyitva álló határidőt követően hozza meg határozatát.
7. A rendes és pártoló tag tagdíját az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. IV. Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei:
Közgyűlés,
Elnökség,
Titkárság,
Felügyelő Bizottság
1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a rendes tagok összessége alkot, és az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.


A közgyűlést évente egyszer az elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő valamennyi - rendes és pártoló - tag részére meghívót kell küldeni legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt. (A meghívó küldése elfogadott elektronikus levél útján is.) A határozatképtelenség következményeire a tagokat az eredeti közgyűlés meghívójában figyelmeztetni kell. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.

A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre új meghívót kell küldeni és mind a régi, mind az új meghívóban fel kell tüntetni azt, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlést össze kell hívni:
- ha a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ha az elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, ha azt a bíróság elrendeli.

Rendkívüli közgyűlést az elnökség hívhat össze. Időpontját az elnökség állapítja meg, összehívásáról a titkár gondoskodik.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt közgyűlésen új napirendi pontot nem lehet felvenni.

A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása,
az Alapszabály elfogadása és módosítása,
az Elnökség tagjainak, az Elnöknek, Alelnöknek és Titkárnak, valamint a Tiszteletbeli Elnök(ök) megválasztása és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
a tagdíj mértékének megállapítása,
az Egyesület éves munkatervének és költségvetésének elfogadása,
az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,
döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, közhasznúsági jelentés elfogadása,
a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. A tisztségviselőket, a testületi szerveket nyílt szavazással választja meg.

A Közgyűlésen résztvevő és a szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
az Egyesület feloszlásához,
más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához, tag kizárásával kapcsolatos határozat hozatalához.

A közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha az sérti a személyiségi jogokat vagy az adatvédelmet.

2. Elnökség

A két közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az elnökség két közgyűlés közötti időben általános hatáskörű végrehajtó és ügyintéző szerv. Döntéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról dönteni, szerződéseket kötni, az Egyesületet megillető jogokat gyakorolni a közgyűlési, illetve a tagok felé fennálló beszámolási kötelezettség mellett. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökséget az elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek. és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni csak a személyiségi jogok védelmére vagy adatvédelemre tekintettel lehetséges. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az elnökség az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az elnökség határozatképes, ha azon a tagjai teljes létszámban jelen vannak.

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Az elnökség határozatait a határozatképtelenség miatt összehívott, megismételt ülésen nyílt szavazással, egyhangú döntéssel hozza meg, amelyen legalább 2 fő elnökségi tagnak kell jelen lennie, ha erről az elnökség tagjait előzetesen a meghívóban tájékoztatták. Az elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

Az elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet minden elnökségi tag aláírja.

A 3 tagú elnökség tagjait a közgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjai sorából három éves időtartamra. Az elnökség feladatait az elnök, az alelnök és a titkár látja el.
Az elnökség javaslatára a közgyűlés tiszteletbeli elnököt, elnököket választhat

Az elnökség feladata és hatásköre többek között:

a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás,
az Egyesület munkájának irányítása. gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítés. az éves programok, költségvetés előterjesztése,
az elnök éves beszámolójának elfogadása,
a személyzeti munka irányítása,
a tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,
az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás,
minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, a közhasznúsági jelentés elkészítése.

2.1. Az Egyesület tiszteletbeli elnöke

A tiszteletbeli elnök feladatai:
Nemzetközi kapcsolatok ápolása.
Személyes tekintélyével emelje az Egyesület tekintélyét.
Az Egyesület céljainak segítése.

2.2. Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét, három éves időtartamra a közgyűlés választja tagjai közül. Az elnök egyszer újraválasztható.

Az elnök feladata és hatásköre:
irányítja az Egyesület tevékenységét.
irányítja és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását,
kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,
irányítja az elnökség munkáját,
vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit, valamint a határozatok könyvét, képviseli az Egyesületet,
intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
összehívja a közgyűlést, valamint az elnökség üléseit,
irányítja az Egyesület gazdálkodását, ellenőrzi a befolyt összegek kezelését és felhasználását,
utalványozási jogot gyakorol,
gyakorolja a munkáltatói jogokat,
ellát minden olyan feladatot. amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.

2.3 Az Egyesület alelnöke

Az alelnököt a közgyűlés választja meg a tagjai sorából, három éves időtartamra, egyszer újraválasztható alelnöki tisztségében.

Az alelnök feladat és hatásköre:
önálló felelősséggel tevékenykedik az elnökségi munkamegosztás alapján, illetve az elnök megbízásából;
az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt (3 hónapot meghaladó helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása szükséges) kivéve az egyesület képviseletére szóló és aláírási jogkört, amelyek esetében az egyesület titkárával együttesen jogosult eljárni.
2.4 Az Egyesület titkára

A Egyesület titkárát a közgyűlés választja tagjai sorából három évre. A titkár egyszer újraválasztható.

A titkár feladata:
koordinálja az Egyesület tevékenységét az éves munka- és költségvetési terv alapján;
felel a gazdálkodás operatív teendőiért; (az Egyesület gazdálkodási szabályait az elnökség állapítja meg)
előkészíti az évente egyszeri rendes és a szükség esetén összehívásra kerülő rendkívüli közgyűlést,
utalványoz,
az elnök akadályoztatása esetén az alelnökkel jogosult együttesen az egyesület képviseletére és aláírásra.
2.5. Titkárság
Az Egyesület ügyvitelét, adminisztrációs teendőit a titkár irányítása alapján a Titkárság látja el.
Az alkalmazottak tevékenységét a titkár irányítja, a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

2.6. Díjazásuk

Az Egyesület alkalmazottainak bérét az elnökség állapítja meg.
Az elnökség tagjai funkciójukat társadalmi megbízatásban látják el.
A titkárnak tiszteletdíj juttatható, ennek mértékét az elnökség állapítja meg. 3. Felügyelő Bizottság

A közgyűlés tagjai maguk közül 3 évre 3 fős Felügyelő Bizottságot választanak, mely egy elnökből és két tagból áll.
Feladatuk: az egyesület jogszabályokban előírt működésének felügyelete, ellenőrzi az
egyesület vagyonkezelésének helyességét, a számlavezetését, a tisztségviselők feladatainak
ellátását. Beszámol évente egyszer a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság évente legalább
két ülést tart, amelyet az elnöke hív össze. Az ülésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívó kézhezvétele és az ülés határnapja között legalább 10 nap teljen el.

A felügyelő bizottság tagjai közül elnököt választ.
A felügyelő bizottság határozatképes, ha mindhárom tag jelen van az ülésen.
Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a felügyelő bizottságot ismételten össze kell hívni. A felügyelő bizottság üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a határozatképtelenség miatt összehívott, megismételt ülést, amelyen határozatait nyílt szavazással, egyhangú döntéssel hozza meg, amelyen legalább 2 főnek kell jelen lennie, ha erről a felügyelő bizottság tagjait előzetesen a meghívóban tájékoztatták.

A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni csak a személyiségi jogok védelmére vagy adatvédelemre tekintettel lehetséges.

A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet minden felügyelő bizottsági tag aláírja.
V. Az Egyesület képviselete
I. Az Egyesületet az elnök önállóan jogosult képviselni, az Egyesület okiratait, cégszerűen jegyezni.
Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül az alelnök és a titkár jogosultak az Egyesület nevében együttes képviseletre és aláírásra.
Az Egyesület bankszámlája felett banki aláírásra jogosultak a mindenkori elnök mellett második helyen a titkár.
VI. A döntések nyilvánossága

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a közgyűlés döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét).

Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni, illetve elektronikus levél útján értesíteni.
A közgyűlés és az elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, a Civil Szervezetek Háza (Kecskemét, Kápolna u. 24.) faliújságján.

A fentiekhez hasonló módon teszi közzé az Egyesület a közhasznúsági jelentést.
VII. A tisztségviselőkre vonatkozó általános, közös szabályok

A tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek figyelembevételével kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
A vezetőszerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az egyesület tisztségviselői: elnök, alelnök, titkár, felügyelő bizottság elnöke és tagjai.
VIII. Összeférhetetlenségi szabályok

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Alapítók a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a Kszt. 8.§ és 9.§-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a
a vezető szerv elnöke vagy tagja,
a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
a)    12

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
IX. Az Egyesület működése

1. Közhasznú tevékenység

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Ennek érdekében tevékenységéről közhasznúsági jelentésben teszi közzé az alábbiakat:

a számviteli beszámolót,

a költségvetési támogatás felhasználását,

a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

a cél szerinti juttatások kimutatását,

a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentését az egyesület a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában a Civil Szervezetek Háza (Kecskemét, Kápolna u. 24.) faliújságján kell közzétenni.

2. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el. Egyéni, független országgyűlési, illetve helyhatósági képviselőket nem támogat és a jövőben sem fog támogatni.
Iratbetekintés
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni az Egyesület székhelyén. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

Az egyesület működésének, szolgáltatási igénybevételi módját és a beszámolók közlését az Egyesület a Civil Szervezetek HHáza (Kecskemét, Kápolna u. 24.) faliújságján teszi közzé. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján közzéteszi.
X. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az elnökség, jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

tagsági díjak, amelyek összegét a közgyűlés állapítja meg;
magán és jogi személyek támogatásai,
az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételek, kutatási megbízások, szakanyagok, tankönyvek készítése, előadások, egyéb szolgáltatások, pályázati bevétel,
egyéb bevételek.

Alapítók, és a későbbiekben belépő tagok az Egyesület pénztárába alapítói vagyonként személyenként 10.000,-Ft-ot, azaz Tízezer forintot, illetve az első évre 6.000,-Ft-ot, azaz Hatezer forintot fizetnek be. mely tartalmazza az első belépéskori naptári évre szóló tagdíjat is. Az éves tagdíjat az évi rendes közgyűlésen a tagok előre állapítják meg, az alapítás évében ez a díj 6.000,-Ft/év, azaz Hatezer forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 3.000.-Ft/év, azaz Háromezer forint. A tagdíjat a tagok a tárgyévre vonatkozó minden év február végéig fizetik be rendesen, míg a belépés évében az egyesületi tagság elnyerésével azonos időben.

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.

1.   Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Az Egyesület pénzeszközeit az alapítási okiratok aláírását követő 15 napon belül megnyitandó számlán kezeli
Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

Az Egyesület megszűnése esetén a vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Ha az Egyesület megszűnését vagy feloszlatását a bíróság megállapítja, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, akkor a vagyona az esetleges hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.
Vegyes és záró rendelkezések

Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. és azok módosításai. valamint az egyesület által meghozott közgyűlési határozatok az irányadók.

Ezt az Alapszabályt az Egyesület 2007. augusztus 23. napján összehívott és megtartott közgyűlésén fogadta el.

Kecskemét, 2007. augusztus 23.


........................................... Borsos Mihály egyesületi elnök
Jelen alapszabályt készítette
és ellenjegyezte:
Dr. Török Zoltán
ügyvéd